Virágbogár Útmutató


Ez a tájékoztató általánosan összefoglalja a virágbogarak nevelésével kapcsolatos tudnivalókat, nem szorítkozva egy specifikus fajra sem. Fontos megjegyezni, hogy nem minden faj nevelése egyforma, mivel egyeseknek speciális igényeik vannak. Ha nincs elérhető információnk egy adott fajról, ez az összefoglaló általános iránymutatást nyújt a neveléshez. Ezután, az állatok szükségleteit figyelembe véve, további finomításokat lehet eszközölni a gondozásuk során. 

  1. Lárva nevelése
  2. Imago tartása
  3. Tenyésztés
  4. Problémák kezelése
  5. Pár egyedi példa

1. Lárva nevelése

A bogárlárvák nevelése során elsődleges szempont mindig a talaj összetétele. A virágbogarak esetében ez kifejezetten egyszerűnek tekinthető, mivel a legtöbb faj nevelése nem igényel rendkívül speciális vagy nehezen elérhető talajtípust. A virágbogarak táplálékforrását humuszból nyerik, vagyis az erdő felső talajrétegében lezajló bomlási folyamatokból származó elemekből táplálkoznak. Ez a típusú táplálék könnyen hozzáférhető szinte mindenki számára, mivel szinte az összes lombos keményfa elfogadható táplálékforrásként, mely méreganyagot nem tartalmaz. Ugyanakkor a bükk és tölgyfa bizonyulhat a legmegbízhatóbb választásnak.

Az ideális bogártartó élőhely kialakításához nincs szükségünk másra, mint egy megfelelő méretű műanyag dobozra. Ez számos előnnyel bír a hagyományos terráriumokkal és akváriumokkal szemben: könnyű, strapabíró, egyszerűen mozgatható, és az ellenőrzések során kevésbé sérülékeny. Míg egy üvegből készült terrárium könnyen törhet, addig egy jó minőségű műanyag doboz hosszú távon is biztonságos megoldás.

A legjobb választás a polipropilén alapanyagú doboz, mivel ez rugalmas, ellenálló, és nem karcolódik könnyen. Az akril vagy egyéb keményebb műanyagok hajlamosak a repedezésre és karcolódásra, ezért ezek kevésbé ajánlottak.

A megfelelő szellőzés érdekében a szellőzőnyílásokat érdemes az oldalfalra helyezni. Ez különösen praktikus, ha több dobozt tervezünk egymásra pakolni, mivel így a levegőáramlás zavartalan marad, miközben értékes helyet is megtakaríthatunk. Ügyeljünk azonban arra, hogy ne készítsünk túl sok szellőzőnyílást, mert a túlzott légáramlás gyorsan kiszáríthatja a talajt, ami a lárvák pusztulásához vezethet.

A bogarak fejlődése több jól elkülöníthető szakaszra bontható. A petéből való kikelés után a lárva belép az első vedlési stádiumba, az úgynevezett L1-es fázisba. Ez a jelölés egyszerűen azt mutatja, hogy az adott egyed hányszor vedlett élete során.

A kisebb és közepes méretű fajok jellemzően körülbelül egy hónapot töltenek az L1-es szakaszban. Ebben az időszakban testük puha részei folyamatosan növekednek, azonban a fejkapszulájuk mérete változatlan marad. Mivel a fejkapszula nem képes tágulni, a lárva számára elengedhetetlen a vedlés, amely során egy nagyobb méretű fejkapszulát növeszt.

Az ezt követő L2-es stádium szintén nagyjából egy hónapig tart, majd a végső, L3-as szakasz következik. Itt már jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes fajok között. Míg egyes bogarak lárvái mindössze három hónap alatt elérik a következő fejlődési fázist, mások akár 18 hónapig is ebben a stádiumban maradhatnak. A pontos időtartamot leginkább a faj genetikai adottságai és a környezeti tényezők befolyásolják.

Amint a lárva az L3-as szakaszban elegendő tápanyagot vett magához és elérte az ideális testsúlyt, megkezdődik a bábozódásra való felkészülés. Ezt a folyamatot könnyen felismerhetjük: a lárva bőre fokozatosan narancssárgás árnyalatot ölt és ráncossá válik, jelezve, hogy elérkezett az átalakulás ideje.

Ebben a szakaszban a lárva építeni kezdi a bábozódáshoz szükséges "kokont". Ez a jellegzetes tojás alakú burok saját testnedveivel összetapasztott talajból készül, amelyet aprólékosan maga köré formál. A kokon rendkívül szilárd és teljesen zárt, biztosítva a megfelelő védelmet a báb számára. Az elkészítése általában néhány napot vesz igénybe, de a lárva még ezt követően sem alakul át azonnal. A kész kokon belsejében legalább két hét szükséges ahhoz, hogy a lárva valóban bábbá váljon.

Ebben az állapotban a lárva már mozgásképtelen: lábai teljesen kimerevednek, teste nyugalomba kerül, miközben bőre alatt az átalakulás folyamatai megkezdődnek. Ez a fejlődési szakasz rendkívül érzékeny időszak, hiszen ekkor zajlik a bogár végső formájának kialakulása.